Ott hagytam abba, hogy abbahagytam. Azaz mégse. Szóval futogatok azóta is, ha nem is szorgalmasan. Sokáig tartott, mire hiányozni kezdett a futás, de most újra érzem: lesz még Moszkva magyar falu! Az elmúlt két hétben nyaraltunk, volt időm kissé komolyabban edzegetni. Viszont van pár dolog, ami kifejezetten aggaszt.
Egyfelől alattomosan felugrott rám öt kiló, pedig nem kezdetem el zabálni, s mint említettem, futkározok is. Ha a heti edzésmennyiség 30 kili alá esik, egyből hízni kezdek, napi kb. 2000 bevitt kalória meleltt is. Ezzel valamit kezdenem kell, mert valami nem stimmelős. Lehet, hogy rám férne egy alapos tisztítókúra, valami léböjt, vagy ilyesmi.
Másfelől nem megy jól a futás. Ha óra nélkül, örömre kocogok, akkor 6:30 körüli tempók lesznek belőle, igaz, dimbes-dombos terepen. Ha próbálok "normális", 6:00 alatti sebességgel futni, azonnal előjön a tuszkolódás, mintha zérus regeneráció történt volna Bécs óta. Kétszer próbáltam tesztet futni, a kétkörös Szigetet alig bírtam 60 perc alá szorítani. Eszem magnéziumot, kalciumot, vasat. Fel nem foghatom, mi lehet a hiba. Ennyire megöregedtem volna? Tényleg fél év kell, hogy regenerálódjak? Nem akarom elhinni.
Sokat gondolkodtam azon is, hogy mi csúszott ennyire félre Bécsben. Összevetettem a két legutóbbi, egyaránt kudarcos futás előtti elkészülési tervemet a netről szedett mintákkal. Nem önjelölt próféták szarjait nézegettem, hanem a Boston Athletic Association honlapját, pl. Hajlok rá, hogy megtaláltam a magyarázatot. Sanszos, hogy túledzettem magamat. A 70 kili feletti heti átlagok egyszerűen nem illettek az edzettségi szintemhez, súlyomhoz, kondimhoz. 2010-ben nem hajtottam így meg magamat, mégis király volt a futásom a versenyen. Ahogy a hosszú felkészülés sem okés, nehéz megőrizni a motivációt a negyedik hónapra. További megállapítás, hogy mindkét alkalommal a verseny előtti 4. héten voltam csúcsformában, felfalva reggelire egy-egy 30-35 kilis edzést, másnapi izomláz nélkül, 5.30 alatti átlaggal. Be kellett látnom azt is, hogy 10 kilin és fáltávon látványosan jobbak az eredményeim, mint maratonon. Lehetséges, hogy a féltáv az én igazi terepem, nem a teljes? Addig azonban nem halok meg, amíg azt a köcsög négyórás szintet meg nem ütöm egyszer! Majd utána jöhetnek a hepi féltávok... Örökzöld téma a súlyom is, erről már annyit írtam, hogy kijönne belőle az Enciklopédia Galaktika. Le kell fogyni, punktum. Back to the seventies...
Konklúzió: rövidebb felkészülés, mondjuk 12 hetes. Cserébe sokkal hosszabb alapozás, mondjuk 5-6 hónap, heti 30-40 kilivel. Ngyrészt alacsony intenzitású edzésekkel, égjen az a zsír... Az őszi versenyek így kiesnek, megyek újra Bécsbe. De először is elmegyek állapotfelmérésre, doktorilag. Ma pedig kimegyek a Szigetre, hogy megtudjam, milyen mély a Nyúl ürege.
