Furcsa dolog az évkezdet. Valamiért mindig úgy érzem, feltétlenül szükséges mérleget vonni, célokat kitűzni, különben lemaradok valami fontosról. Pedig semmi különös nem történik, a lényeg nem ilyenkor van, hanem az év többi 364 (idén 365) napján. Egyébként is az utóbbi idők legfontosabb fogadalmát az elcseszett maratonon tettem meg, a döntés és a tényleges kiállás között: futok tovább. Eddig minden évben leült a nagy sportolhatnékom az év vége felé, most először nem hagytam magam. Alig egy hetet hagytam ki, és mentem tovább. Karácsony hetében is futottam, botrány! A korábbi punnyadós hetek helyett 25-30 kilis heti átlaggal átvészeltem a kritikus hónapokat. Az évet 1358 kilivel zártam, 103 futásból. Sem többet, sem többször nem futottam, soha.
Immár hatodik hete megy a felkészülés Bécsre, maratonra. A közismert, beteges fixációm nem gyógyult: idén is maraton a cél, ismét megpróbálom áttörni a négyórás határt. Megjegyzem, izgalmas lesz, ha sikerül végre. Vajon eltűnik majd a motivációm, vagy kitárul egy újabb ajtó? Remélem, kiderül.
Most először nem nulláról/minuszból kezdtem a felkészülést, látszik is a hatása: az első tesztem 12 kili volt, 58:55-ös idővel. Vagyis Metal Hammert olvasó kiskamasz korom óta először voltam öperces tempón belül hosszú távon. Tegnapelőtt meg már 48 perc volt 10 kili. Az újkori legjobb maratonom évében, 2010-ben ilyenkor 55 percnél jártam, tehát 7 perccel vagyok jobb, 40 másodperccel kilométerenként. Szép, nem? McMester kb. 51 perces 10 kilire jelez négyórás maratont, nekem az idén akár a 46 is összejöhet a felkészülés végére. Bíztató. Azonban, mint azt jól tudjuk, a 10 kili sprint táv egy maratonistának, nem elég megbízható az ebből levont következtetés.
2010-ben az első hónap leghosszabb futása egy félmaraton volt, az idén itt is előrébb tartok: pénteken -5 fokban hoztam be 27,4 kilit, benne 600 méter szinttel. Ráadásul hetente futok félmaratont, legutóbb tegnap. Mostanra bármikor bekocogok 2 órás idővel, bőven küszöb alatti pulzussal, ami 18 perc előny a 2010-es januári állapotomhoz képest. Na EZ már tényleg bíztató. :-D