HTML

Apa futkározik

Look down and see the road you're on as if you are on a marathon That's the spirit victory or die R.I.P. Lemmy

Friss topikok

  • pirosmate: Staminálódok, kérem szépen. Tegnap futottam 10 kilit, 1.00:38 lett. Pedig nem is néztem az órát, c... (2015.06.18. 10:33) Csigabiga fut
  • pirosmate: @lukacszoli: Még megy. :-D (2015.04.17. 14:07) Két év és négy hónap, letöltendő...
  • Szent Habakuk: Nagyon sajnálom, hogy ilyen árat fizettél azért, hogy írásoddal örömet okozz olvasóidnak! A felkés... (2012.11.18. 20:40) Never give up, never surrender!
  • Heavy: CSak az anonim alkeszek imáját v milyét tudom tanácsolni: "Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam a ... (2012.09.13. 09:51) Vissza a startmezőre
  • pirosmate: @Gyűrött Papír: izé. szó, mi szó, kissé elment a kedvem a futástól is, meg a blogolástól is. Rövid... (2012.09.04. 09:26) Two more days to go

Kopaszodó, kövérkés, szemüveges családapa úgy érzi, hogy még tartogat számára valamit az élet.

2012.03.21. 10:49 pirosmate

A jó pap holtig tanul, de legalább harmincötig.

Valamikor régen nem tudtam elképzelni, mi értelme van a félmaraton fölötti edzéseknek.

Utólag visszatekintve elképesztően fogalmatlan voltam, kész csoda, hogy sikerült maratonokat futnom. Elvégre a tempós 10 kili bőven elég edzésnek, hetente hétszer, nem? :-) Aztán a saját bőrömön megtapasztaltam, a hosszú edzések szükségességét. Később rájöttem, hogy a túl gyors tempó is kártékony, kártékonyabb, mint a túl lassú. A puzzle azóta kiegészült még számos darabkával. Most már érzem, hogy a szakaszolt edzésterv miért fontos. Hogy miért érdemes kombinálni az erőnléti, állóképességi és tempófokozó edzéseket. Hogy miért kell minden egyes futásnak célt adni akkor is, ha csak regenerálódós/virágnézős kocogás is jutott aznapra. Időközben vénülni is kezdtem, ami ráébresztett a bemelegítés, de méginkább a levezetés és nyújtás kritikus voltára. Még a végén kezdem elhinni azt is, hogy az Álomnapló lehet hasznos, és nem csupán Harry Potter számára...

Viszont egészen a közelmúltig nem értettem, hogy mi a búbánatért kell pár harminc kili feletti futás a felkészülésbe. Pénteken újabb mentális kaput nyitottam ki: megértettem ezt is. Igazából nem is a megtett táv a lényeg, hanem az időtartam. A majdani verseny háromnegyedét legalább abszolválni kell. Vagyis négyórás célidővel számolva legalább egy, de inkább két alkalommal érdemes három óránál többet futni. És a 180perc/240perc arány fontosabb, mint a 32kili/42kili hányados. A heti adagot pedig nem mondjuk 70 kiliben, hanem inkább nettó 7 órában érdemes megadni. Vagy ilyesmi.

Pénteken futottam 3 óra 15 perc húsz másodpercet, vagyis kitettem magamat a maratoni terhelés több, mint 80%-ának. Ez egyébként 35 kilit jelentett a gyakorlatban. Arra voltam kíváncsi, hogy elérem-e a Falat, hogy gyakoroljam a leküzdését élesben. És láss csudát! Nem értem el a falat. Pedig a hét hatodik edzése volt, tankönyvszerűen, rápihenés nélkül. És megpróbálkoztam az áhított 5:30-as tempóval, ami végül 5:37-lett. Tegyük hozzá, hogy az első rövidgatyás, napos futásom volt az idén, és a 20+ fok meglepően megviselt. Kevés frissítéssel, egy zselével, persze. Pulzussal és 5:30-cal négy Sziget-körig bírtam, vagyis félmaratonig. Utána a tempó picit lassult, a pulzus meg elmászott 155 (tejsav-küszöb) fölé. Viszont még a hatodik kör végén, 32 kilinél sem éreztem a drámai felhangokat, 35 után ment volna még tovább is, ugynailyen intenzitással. Egyszóval nem jelentkezett az eléhezéssel elsavasodással, dehidratációval és dekoncentrációval járó tünetegyüttes, barátainak és tisztelőinek a Fal. Ez egyrészt rossz hír, mivel nem gyakorolhattam a sárkányölést. Másrészt meg nagyon jó hír! Esélyesnek tűnik, hogy kipihenten és hidratáltan akár 35-ig tartani fogom tudni az 5:30-at. A hátralévő uszkve 7 kilire jut majd még uszkve 42-44 perc, vagyis 6:00 fölé is butulhatok, akár 40 másodpercet lassulva ezrenként. McMester sacca 3:55, ami a valaha volt legközelebbi távra alapul, ergó a leghitelesebb. És ez tényleg nagyon bíztató. Kezdem elhinni, hogy meglesz a 4 óra. Más dolog erős önbizalommal indulni, mint megalapozott reménykedéssel... ;-)

Most az a fontos, hogy a felkészülés utolsó kemény hetében ne hajtsam túl magam, és a három hetes rápihenést se szúrjam el. Megmaradjon a sebességem, ugyanakkor kimenjen a lábamból a felkészülés fáradtsága. 85km->55km->35km->15km, RAJT!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://futkarozas.blog.hu/api/trackback/id/tr834330247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.