Pénteken megvolt az első idei teszt. Kicsit elcsúsztam, betegségek, meg a meló, miazmás. De sebaj. Szóval megvan az a vonal, ahonnan rajtolok. Sőt, egész jól állok. Bővebben? bővebben:
Tavaly az első futásom január 11-én volt, egy kört vállaltam be a Szigeten. Egyből a "gyere buci, hamm, bekaplak" módon láttam hozzá. Nyomtam, ahogy csak tudtam. Majd' belehaltam, 34:57 lett. Kicsit rosszabb, mint 6:30-as átlagtempó. Ráadásul napokig fájt mindenem... További két hétbe került, mire felerősödtem két körre. Az eredmény 1:05:40 lett, 6:15-ös ezrekkel.
Ehhez képest fényévvel jobb a helyzet az idén, lehet örülni. Gergővel lementünk a Szigetre, két körre. A három hétig tartó mínuszok utáni első plusszos délutánt csíptük el, olyan 3-4 fok lehetett. Se eső, se szél, tehát az évszakhoz képest ideális körülmények.
Bíztam benne, hogy hatpercen belül leszek, és esetleg órán belül beérek. Ennek megfelelően a McMester által "comfortably hard" néven nevezett tempót igyekeztem futni. Kíváncsi voltam, meddig fog menni. Úgy számítottam, hogy visszaveszek, amikor elkezdek elfogyni, és majd második kört megnyomom visszafelé. Az első körben még ötszázanként számolgattam a tempót. Növekvő döbbenettel tapasztaltam, hogy az 5:30 körüli sebesség nem nagyon esik vissza. Visszaértünk 29 perc 29 másodperccel, 5:34-es átlaggal, ami nem lett volna rossz egykörös első futásnak sem. Innentől brahiból próbáltam tartani a tempót, ameddig csak tudom. Nagy örömömre hét kilométerig sikerült gond nélkül, ott kicsit visszabutultam 5:45 fölé. Érdekes, de Gergő pont ekkor kezdte furán venni a levegőt, no meg abbahagyni a beszélgetést. A kanyarra már jócskán lemaradt, így egyedül kellett megkísérelnem az egyórás határ meghódítását. A 3.000-es jelzéstől nem nagyon számolgattam, elkezdtem gyorsulni. Ismét jött a döbbenet: sikerült, és nem hánytam be, vagy ilyesmi. Az utolsó kilit igen erős tempóban tehettem meg, mivel a második kör 29:19 lett, azaz picikét jobb az elsőnél. Összesen 58:48, azaz 5:33-as tempó.
Konklúzió: szépen, halál nélkül futottam közel egy perccel jobb tempót mint tavaly, ráadásul kétszeres távon. Bőven belül voltam a hatpeerces tempón, sőt, sikerül óra alá vinni az eredményt. Tavaly ez márciusra sikerült, van tehát két hónap előnyöm.
Kiindulási pontnak tökéletes. Tízkilis időre átszámolva, a McMester kalkulátorával 4 óra 20 perc jön ki, úgyhogy reálisnak tűnik a négyórás maraton. A tavalyi első teszt 5 óra 21 percet jelzett előre, 39 perccel lett jobb a versenyen. Ha az idén is ennyit javulok...
:-)
(Annyit azért ér megjegyezni, hogy a négyórás időhöz majdnem ilyen tempóban kell majd futni végig. Több, mint négyszer ennyit...)
